A vallási turizmus értékeit a középkorban épült, műemléki környezetben található Szentlélek templom, a Máriás kút és a középkorban letelepedett johanniták legendája képezi. Ebből a 3 elemből felépítve egy zarándokhely alakult Csurgón és része a Mária út (Közép-Európán átívelő zarándokút) zarándokútnak. A Szentlélek templom parkjában került kialakításra Máriás kúthoz kapcsolódó zarándokszálláshely, díszes kúttal és pihenésre alkalmas padokkal. A templom és a Máriás-kút könnyebb megközelíthetősége miatt akadálymentes feljáró, járda, lépcső, valamint nagy parkoló építése valósult meg, így az akadálymentesítésnek köszönhetően az idősebb korosztály és a mozgássérültek számára sem okoz gondot a templom és környezetének megközelítése. . A térköves bekötőúttal megépített parkolóban 1 autóbusz és 54 térkövezett gépkocsi beállót került kialakításra – ebből kettő akadálymentesített, eltérő színű kövezéssel és táblával valamint festéssel feljelölve.
A virágoskert Pemflinger Katalinnak, Török Bálint feleségének állítanak emléket, aki 1543-ban, még a török nyári hadjárata előtt elhagyta Szigetvárt, Csurgóra költözött. A mai major és Nagymarton közötti gyönyörű kertjét a kortársak Magyarország legszebb virágoskertjének tartották.
A SZENTLÉLEK TEMPLOM RÖVID TÖRTÉNETE
A Szentlélek templom Csurgó Óvárosának közepén az Árpád- kort örökítette át a mába. A középkori település őrhely-szerepét a XVIII. század végi szellemi újjászületés számára a mába. Régen a plébánia több faluval együtt a Zágrábi Püspökséghez tartozott, 1777-ben a csurgói alesperesi kerülettel a Veszprémi Egyházmegyéhez csatlakozott.
A csurgói Szentlélek templom a történelmi Csurgó, a nagy múltú középkori egyházi és világi központ román-, gót és barokk elemeket magán viselő emléke a folyamatosságot, a kontinuitást jelenti Csurgó közel ezeréves történelmében. Az 1119-ben alapított templomos lovagrend országosan, sőt európai méretekben is számottevő rendházzal rendelkezett Csurgón. A források a johannitákat nevezik meg első gazdáinak. Ittlétükről már 1163-ban vannak adatok. A Szent Margit tiszteletére szentelt csurgói rendház alapítási éve 1217 és 1226 közé helyezhető.
A tatárjárás idején elpusztult rendházak hamar felépültek. Ez idő tájt lett önálló Csurgó is. Autonómiájának elnyerése azonban hosszabb időt vett igénybe.
Csurgót 1566-ban foglalta el a török. Zrínyi György ugyan 1594-ben visszafoglalta, de 1600-ban újra elesett és bekerült a török hódoltság területébe. A Szent János Lovagok templomát a törökök imaházként használták. Amikor hat évre magyar kézen volt, a szentély és sekrestye megmaradt romjaiból kis templomot alakítottak ki, több adat szerint 1600-ban, és oltárt emeltek benne a Szentlélek tiszteletére. Végleg 1690-ben szabadult fel. A protestánsok használták a török kiűzése után, majd elvették tőlük. Később Marchio de Prie márki volt a tulajdonosa, aki 1728-ban eladta Festetics Kristófnak, aki nagy templomépítő hírében állt. 1731-ben elkezdték a helyreállítását és csak 8 év múlva fejezték be. Csurgó Újvárosának kiépítését Festetics György kezdte meg: a félmérföldnyire eső Alsok tövéig irtatott, s az itt irtott részt betelepítette. Az országos vásárok számára két nagy teret alkotott az új város közepén.
Festetics mint józan építtető, amit lehetett, megtartott a középkori egyházból (Dercsényi Balázs művészettörténész). Nem látszik megalapozottnak az a csaknem mindenkor hangoztatott érvelés, hogy csak a torony Árpád- kori. Ezt az a tény is igazolja, hogy a torony tengelyétől a templomhajó tengelye néhány fokkal balra elhajlik. Valószínű, hogy a templom és sekrestye felhasználásával épült az új templom. A tornya mindenképpen eredeti. Eredetileg vártorony céljára épült, alul négyszögletes, felül szép átmenettel falazódik nyolcszögletessé. A lőrésekkel tagolt templomtorony karakteres torony lefedéssel készült gúla formában, jellegzetes kettős kereszttel. A kereszt függőleges szárához rögzítve még az 1900-as évek közepén is látható volt a lovagrendi templomok csúcsán szokásos fémzászlócska.
MÁRIÁS-KÚT LEGENDÁJA ÉS A BÚCSÚ TÖRTÉNETE
A település nevét a közeli Máriás-kútról kapta, amely alatt folyik a Máriás- patak. A néphit szerint a menekülő IV. Béla király itt állapodott meg, és Máriához imádkozott. Biztos adatunk van a király 1260. április 24-i csurgói tartózkodásáról. Innen a fiával a Morva folyóhoz vonult. IV. Béla király fia a későbbi V. István ekkor, és csaknem biztos, hogy halála évében is megfordult Csurgón. 1272júliusában az Adriai tenger partjára indult seregével, hogy barátjával és szövetségesével, Anjou Károly szicíliai királlyal találkozzék. Magával vitte a tízéves László trónörököst, hogy Károlynak, mint vejét bemutatassa. Voltaképpen a Capetingek és az Árpád-ház találkozására készült. A király felesége azonban Joachim bánnal eltűnt, és a Csurgótól jó 20 kilométerre levő Kapronca várába zárkózott. A király megtalálta őket, hamarosan vívni kezdte a várat, de a védők ellenálltak. A király megbetegedett, és kívánságára a Nyulak szigetére, a Margitszigetre szállították, ahol a testvérhúga, a „szent lány”, Margit volt eltemetve. Ő volt az egyetlen, aki Istvánt megértette. Margit testvérbátyja, az ország királya azonban nem gyógyult meg a sírnál. Csepel- szigeti kastélyába szállították, ahol 1272. augusztus 6-án meghalt. A király halálának hírére megnyíltak Kapronca kapui, és IV. (Kun) Lászlót királlyá koronázták. Csaknem biztos, hogy a királynői birtokon, vezetett az útja Székesfehérvár, Esztergom vagy Buda felé. Ma még nem tudjuk, a három nemzedék, a nagyapa, IV. Béla, az apa, V. István, a fiú, IV. László közül ki járt Csurgón. Nincs kizárva, hogy mind a három.
A Máriás-kutat a népmonda szerint, mint szent kutat látogatták, kivált a húsvét keddi és pünkösd keddi csurgói vásárokkor, melyeket ekkor a templom környékén tartottak, és mint búcsú vásárok valaha a Templomnak jövedelmeztek. (Később a vásártartás átkerült az új városrészbe, ezzel csökkent a templom bevétele és a vásárok áthelyezésével a búcsú emléke is elhalványult.)