A vallási turista pontok mellett egy történelmi tanösvény kerül kialakításra, mely a magyar történelem kezdetétől Magyarország 3 részre szakadásáig terjedő időszakot foglalja magában 10 állomással, ami kiegészül Csurgó történeti vonatkozásával, ezzel egyedivé téve a sétát.

A 700 méteres történelmi tanösvény mintegy tíz állomáson keresztül vezeti végig a magyar történelem jeles eseményein a parkba érkezőt, a honfoglalástól a török hódoltságig (896-1529). Minden állomáson egy információs tábla részletes leírást ad a korról, a történelmi jelentőségéről és az összefüggéseiről. A táblák megjelenése azonos. Két oszlopláb között az információs felület felett minden táblán található egy azonos megjelenésű, 700 évet felölelő faragott időszalag (850-1550), melyen az adott állomáshoz köthető legjellemzőbb évszám külön jelölve van.

1. Honfoglalás korának emléket állító jurta: 6 méter átmérőjű ún. mini jurta, amely kör alaprajzú, fa vázszerkezetből és nemezlapokból áll.

2. Államalapítás korának emléket állító Szt. István tér: két részből áll, amelyek közül az egyik az ún. Szt. István tér egy 6 méter sugarú díszburkolatú tér, mely egyben a történelmi park főtere is. A díszburkolat mintája Szt. István híres monogramja, mely a fehér mészkőburkolatba Barabás térkőből kirakott. A tér két oldalán konzolosan rögzített padok találhatók, melyek hátfala olyan téglaburkolatú támfal, amelyre földfeltöltést van felhúzva, hogy a monogram magasabbról is élvezhető legyen. A másik rész, a tér mögött, a két hatalmas fenyőfa között Szent István faragott faszobra található.

3. Johannita tér lovagszoborral: A johanniták korának állít emléket egy cca.4 méter átmérőjű díszburkolatú tér. A díszburkolat mintája a johanniták címerét ábrázolja, mely a fehér mészkőburkolatba Barabás térkőből kirakott. A tér közepén egy johannita lovag faragott faszobor áll. A tér szélén 3 un. tili-toli tábla található, melyen a gyerekek feladatokat oldhatnak meg.

4. Béla szobra: A tatárjárás korának, IV. Béla király a csurgói kötődésének állít emléket. Itt található az un. „Máriás-kút legendája” emlékoszlop, mellette egy ún. satírozó tábla a gyerekeknek, mely a legenda jelenetét örökíti meg.

5. Árpád ház szobor: az Árpádháznak emléket állító történelmi állomás egy mészkőtáblába vésett családfa.

6. Toldi Miklós szobor: a lovagkornak emléket állító hatodik történelmi állomáson Toldi Miklós fából faragott szobra áll, amint a petrencés rúddal éppen Buda felé mutat. A szoborközlésben egy ún. panorámaforgató játék található.

7. Mezővárosoknak emléket állító piac: egy középkori mezővárosi vásár, piac található, árusító bódékkal, műhellyel és kiskocsmával. A kis építmények életképekhez, játékokhoz biztosítanak kiváló helyszínt, de jeles rendezvényeken valóban a céljuknak megfelelően használhatók – akár jelmezbe öltözött animátorokkal. A piacról hosszú rámpa vezet a következő állomáshoz. A VII. és a VIII. állomás közötti hosszú földrámpa alatt egy nagy átmérőjű áteresz került beépítésre, ezzel egy izgalmas alagúton keresztül vezet a tanösvény – az V. és a VI. állomás között.

8. Mátyás-korának emléket állító palánkvár: egy nagyméretű palánkvár tornyokkal, gyilokjáróval, kapuval. A vár közepére egy reneszánsz kutat szimbolizáló téglaépítmény került.

9. Dózsa György szobor: egy földdomb, melynek tetején egy kétszeres nagyítású fából készült trón került elhelyezésre, háttámláján Dózsa György megégetését ábrázoló középkori metszet „másolatával”. A trón körül leszúrt kapák, sarlók és zászló szimbolizálják a parasztfelkelést. A földdombra golyóvár szerűen lehet feljutni egy 5%-os rámpán.

10. Az ország három részre szakadását szimboliziláló építmény: A török hódításnak és az ország három részre szakadásának emléket állító történelmi állomás egy a terepalakulathoz igazodó várrom (várfal), melynek belső oldalán egy faszerkezetű gyilokjáró vezet körbe. A gyilokjáróról lőrésablakokon keresztül lehet lelátni a várrom alatti „medencébe”, ahol a három részre szakadt Magyarország arányos, térkőből elkészített makettja készült el, bizonyos történelmileg fontos városok nevének és helyének feltűntetésével. Az ország három része három magassági síkba került, így szintjeiben is feltördelve a felületet, az országot. A makett élő honfoglalójátékra alkalmas.